MINDENT A HALAKRÓL – szeretem/nem szeretem, a bennük levő omega-3 és ami a szennyezettségüket illeti
Updated: Apr 11
A magyarok többsége egyáltalán nem eszik halat vagy azért, mert nem szereti és a szagát sem bírja, vagy mert meg van róla győződve, hogy olyan szennyezettek a vizek, hogy halra nincs szükség, vagy nem tulajdonít a fogyasztásuknak túlzottan nagy jelentőséget és esetleg mert kevésbé pénztárcabarátak.
Csakhogy ami figyelmen kívül marad az az, hogy kizárólag a (tengeri) halfélék tartalmazzák megfelelő mennyiségben azt a két nem esszenciális omega-3 zsírsavat – EPA és DHA –, ami a szervezetünk optimális működéséhez viszont több okból esszenciális. Még ha némi növényi omega-3 fogyasztásra sor is kerül pl. olívaolajjal, a növényi olajokban található omega-3 zsírsavból, az ALA-ból a szervezetünk kb. csak 5-10%-ot tud átalakítani EPA-vá és DHA-vá, amiből nekünk alapvetően 2-4 grammra volna szükségünk naponta!
Magyarországon a többség közelébe sem megy ennek az értéknek, helyette viszont mindennapos a napraforgóolajban való sütés-főzés, a hidrogénezett növényi olajokkal készült feldolgozott ételek és az omega-6-ban gazdag, ipari húsok fogyasztása… ennek a hármas kombinációnak, elégtelen EPA és DHA bevitel mellett, több következménye is lehet idővel, akár egy magzatról vagy egy felnőtt emberről beszélünk.
Amiben ezeknek a hosszú láncú omega-3 zsírsavaknak nagy szerepe van:
(magzati) idegrendszer fejlődése, működése
kognitív funkciók működése
egészséges szívműködés, érrendszer épsége
gyulladások, allergiák, asztma, ekcéma stb. megelőzése és kezelése
sejtek védelme
szövetek épsége.
Hiányuk esetén következmények lehetnek:
magzati rendellenesség, idegrendszer-problémák, (gyerekkori) asztma, adhd, autizmus, autoimmun betegségek, nőknél ciklusproblémák, endometriózis, gyulladások, szív- és érrendszeri megbetegedések, …
Tehát együnk halat, de milyet?
A kistestű tengeri halak és herkentyűk, illetve az édesvízi, hazai halaink a legjobb omega-3 források. A tengeriekben több az ásványi anyag és nyomelem, jó szelén és némileg jódforrások (amelyekből a magyaroknak szintén nagy hiányuk van).
Nem kell félni a lazac, a szardínia, a makréla, tőkehalmáj és tengergyümölcsei fogyasztásától, mert kis testükben nem tudnak úgy nehézfémek és vegyi anyagok felhalmozódni, hogy negatív hatásuk legyen az emberi szervezetre nézve.
Amitől viszont óvakodni kell, azok a nagyobb testű tengeri halak: tonhal, kardhal, cápahús, stb. mert ezeknek a nehézfém és toxinterheltsége már jelentős.
Heti minimum 3x100 g halat szükséges volna mindenkinek fogyasztania.
Az algalapok is jók lehetnének, csak nem nagyon látni olyat, hogy ne napraforgó/repce/szezámolajban legyenek forgatva. Illetve az algáknak megvan az a tulajdonsága, hogy a vizek tisztításáért magukba szívnak minden ottlévő nehézfémet és szennyeződést.
A halolaj kapszulákról pedig azt érdemes tudni, hogy a legtöbb gyártó etil-észterből állítja elő őket és nem a természetes trigliceridből, így a szedésükkel nem biztos, hogy jól járunk...
(De szerencsére létezik Magyarországon azért olyan gyártó, akinek tanúsítvánnyal ellátott, tiszta és magas minőségű halolaja van.)
Együnk tehát kistestű halakat lehetőleg minél gyakrabban, aki pedig omega-3 pótlás mellett döntene, tájékozódjon előtte!
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30900815/ https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27644556/ https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30530735/ https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31442526/ https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/9637947/ https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25572556/