Többeket érint, mint gondolnánk, mégis gyerekcipőben járó téma főleg Magyarországon. Ez a hólyagfájdalom szindróma. Nem krónikus „felfázás” vagy prosztatagyulladás, hanem az urogenitális rendszer alsó részeinek (húgyvezeték, hólyag, húgycső) folyamatos irritációja, diszkomfortja. (Ami ugyan hajlamosít a krónikus húgyúti fertőzésekre, de nem az.)
Mi is ez a hólyagfájdalom szindróma pontosan?
IC/BPS esetén a húgyhólyagot bevonó glükózaminoglikán (GAG) réteg, ami védené a salakanyagoktól a hólyagot, sérült és elégtelenül funkcionál. Ez azt eredményezi, hogy a vizeletben található savas/maró anyagok szüntelenül irritálják a hólyagot/húgycsövet/húgycsőnyílást vizeletürítéskor is.
A hosszas GAG réteg elégtelenségből kialakulhat a hólyag gyulladtsága, idővel, súlyos esetben fekélye, hegesedése, zsugorodása.
Mik a tünetek és hogyan különböztethetők meg a sima cystitistől, vagyis a hólyaggyulladástól, amit fertőzés okoz?
Az IC/BPS tünetei:
éjjel-nappal vizelési inger;
akár napi 60 alkalommal vizelés, és csak kis mennyiségek távozása;
szúró vizeletürítés a húgycsőben, nőknél akár a hüvelynyílás tájékán is;
a hólyag fájdalma, feszülése, nyomás érzés a kismedencében, derékfájás ami mind időnként enyhülhet, időnként erősödhet, súlyos esetben folyamatosan nagyon fájdalmas;
csekély mennyiségben is savas ételekre/italokra, alkoholra, kálium-klorid, aszkorbinsav fogyasztásra erősödő irritáció, fájdalom;
hólyagtükrözés során látható erezettség, fekély vagy bevérzés, ám ezek csak súlyos esetben láthatóak;
nőknél ovuláció környékén és a luteális fázisban erősödő irritáció (ösztrogéndominancia esetén fokozottan);
fájdalmas szexuális együttlét;
vizeletből nincs kimutatható kórokozó (bár sajnos minél tovább áll fenn a GAG réteg diszfunkció, annál könnyebben támadhatják a hólyagot a kórokozók);
nem jár lázzal, hányingerrel;
antibiotikus kezelésekre nem reagáló/romló érzés.
Mindenki szeretné tudni, hogy mégis mi okozza ezt a kíméletetlen állapotot, betegséget, ám a tudomány mai állása szerint sajnos erre a legnehezebb válaszolni. Ami tudható:
az autoimmun betegségek hajlamosítanak rá, hiszen ilyen esetben folyamatosan ellenanyagokat termel az immunrendszer, amivel a GAG réteg védőmechanizmusa elégtelenné válhat;
kismedencei gyulladás (akár endometriózis, adenomiózis) hatására felszabaduló hízósejtek, magas hisztaminszint tartósan okozhatják a hólyagfalban található idegsejtek irritációját. Azonban az IC/BPS nem összekeverendő az endometriózissal vagy adenomiózissal, gyakran erre fogják a tüneteket;
oxalátérzékenység, hisztaminózis, masztocita aktivációs szindróma (MCAS) esetén bizonyos szenzoros idegsejtek egyrészt aktiválódhatnak a központi idegrendszerben, amelyek befolyásolják a hólyagérzékenységet, fájdalomérzetet. Másrészt tanulmányok kimondták, hogy az IC/BPS betegeknél emelkedett a hízósejtekből származó hisztaminszint és a hízósejtszám, valamint a hisztaminózis kezelése pozitívan hat az IC/BPS tüneteire. Végül arra következtetnek, hogy a hisztaminintolerancia az IC/BPS kiváltó oka. (Ennél a pontnál fontos, hogy a hisztaminprobléma sem egy alap probléma, hanem következménye sok negatív fennálló tényezőnek.)
A covid fertőzés megjelenése óta gyakoribbá váltak a tünetek. Mi az összefüggés? Röviden a fertőzés során más citokinekkel együtt megnő a szervezet hisztamin szintje, ezzel segítve a tüskefehérje bejutását az endotélsejtekbe. Magyarul a vírus által aktivált hízósejtek hisztamint szabadítanak fel, ami citokinvihart és gyulladásos reakciót vált ki. Az előbb bemutatott pont alapján ez a folyamat sok nőnél és férfinál csapódott le az elmúlt 2-3 évben IC/-BPS-t okozva.
Mivel kezelhető az IC/BPS?
A jelenlegi hivatalos orvosi álláspont az, hogy nem gyógyítható, szerencsére mégis számos példa van a tünetmentesség elérésére.
Ha felébred a gyanú, diagnosztizálni urológus tud (24 órás vizeletteszttel, kikérdezéssel, akár tükrözéssel, stb.). Magyarországon sajnos csak egy-két szakorvos tud a betegségről, így ez nagyon nehézkesen megy.
Savas, fűszeres ételek, italok mellőzésével, gyulladáscsökkentő és hisztamin diétával a tünetek jellemzően jelentősen enyhülnek és kezdetleges, enyhe esetben meg is szűnhetnek.
Pozitív hatás tudható be a gyomorsavra ható és/vagy antihisztamin tablettáktól is.
Az egész emésztőrendszert a gyomortól kezdve a bélflóra-sokszínűségig elengedhetetlen támogatni, regenerálni.
Léteznek olyan immunológiai vizsgálatok, melyek segítségével feltérképezhetők a háttérben zajló gyulladásos folyamatok és a megfelelő gyógyszer (a legtöbb külföldön érhető csak el immunológus ajánlására), segítségével jelentős javulás érhető el az IC-ben is.
GAG réteg erősítő étrendkiegészítők folyamatos szedése jelentős javulást, tünetmentességet és teljes gyógyulást is hozhat a megnyugvó immunrendszerrel együtt, erre számos példa van.
Bizonyos gyógynövények forrázata, pl. fehérmályva szintén nagyon enyhítő lehet.
Nőknél a progeszterontermelés támogatása is sokat számít.
Hólyagtréning, fizikoterápia, neurálterápia is elérhető segítség.
A pozitív jövő az lenne, ha köztudott volna ez a betegség/állapot és a szakorvosok, szakemberek komplex terápiát javasolnának messze túlmenően azon, hogy téves diagnózis történik és antibiotikumot írnak fel folyamatos szedésre. Gyakran krónikus fertőzésre, STD-re, pl. chlamydiára gyanakodnak és akár vizsgálat nélkül írják fel ezeket a gyógyszereket egymás után, annak ellenére, hogy nem hatnak.
Múltkor az Instagramon hallgattam egy nő nőgyógyász és egy urológus főorvos beszélgetését egy órán keresztül reménykedve abban, hogy a főorvos megemlíti ezt a betegséget a sima cystitis után, de annak ellenére, hogy külföldi tapasztalataira, szakmai gyakorlatra is hivatkozott, sajnos az lett a konklúzió, hogy létezik olyan krónikus hólyagtünet, amire a Nitrofurantoin szedése egy életen át szükséges. Az IC/BPS nem került említésre. Pedig létezik, probléma, és idejében elcsípve rengeteget lehet tenni ellene, szépen kezelhető és helyre is hozható!
Csonka Júlia funkcionális táplálkozási szakreferens és dúla
Hivatkozások: