Attól függ...
1. Függ a regeneráció, alvás mértékétől, minőségétől.
2. Függ a napi szintű zsírbeviteltől, makrotápanyagok arányától és elfogyasztott összkalóriától.
3. Függ az edzések intenzitásától.
Önmagában például egy tartós koplalás hatására is képes bekövetkezni a menstruációs ciklus elmaradása rövidebb/hosszabb időre, így ha erre még rájönnek az intenzív edzések is, többszörössé válik a stressz a hormonrendszer számára.
Hogy néz ki pontosan a képlet?
Koleszterinnel indulunk. Koleszterinből termelődik minden szteroidhormonunk, tehát a mellékvese és a női hormonok is. Magyarul zsírból. Koleszterinből képződik a pregnenolon anyahormon, amiből a továbbiakban többféle útvonalon pl. DHEA, kortizol, progeszteron, tesztoszteron, ösztrogén lesz.
A túlzott mértékű edzés következtében, ha a szervezet nem kap elég időt és megfelelő üzemanyagot a regenerációhoz, a testzsírszázalék kritikusan lecsökken, a stressz a mellékvesén fokozódik, akkor visszajelzi az agyalapi mirigynek, hogy állítsa le az LH és FSH termelést. Ekkor a petefészkek is visszafogják az aktivitásukat és leállhat a női hormonok termelődése hosszú időre. Illetve lehet, hogy az FSH egyre növekszik, mert az agyalapi mirigy ösztönözné a pete érését, de a petefészek (átmenetileg) kimerült a stressztől... Hat hónap cikluskimaradást már szekunder amenorrheának nevezünk.
Tekinthetjük ezt úgy is, hogy a túlzott (férfias) fizikai aktivitás hatására a természet nem teszi lehetővé a fogantatást...
Hogy kinek mi a “túlzott edzés” az viszont abszolút relatív, hiszen nem vagyunk egyformák. Bizonyos kutatások szerint 22% testzsír szükséges az ovuláció létrejöttéhez, de egyes kutatások szerint ez a százalék jóval alacsonyabb is lehet. Ami nagymértékben befolyásolja a teherbírást és a hormonális egyensúlyt az az étrend, amit folytatunk, a pihenő idő, egyéni kapacitás, genetika, a bennünk élő belső nő és férfi kapcsolata...
Példaként hozom a saját esetem is a fitneszmodellek és élsportolók mellett:
Évekig edzettem kihagyás nélkül napi 2-3 órát. Futottam, erősítettem, nem ettem se eleget se jót, lenulláztam a női működésem. Majd miután a szintetikus hormonok visszahozták a ciklusom (nem lett volna rájuk szükség, ha tisztában vagyok azokkal az összefüggésekkel és megoldásokkal, amikkel ma igen), küzdve a kialakult ösztrogéndominancia minden tünetével nyomtam tovább görcsoldókkal a teljes maratonokat (42 km) is.
Végül, hosszú évek után megérkeztem oda, hogy eleget bizonygattam az erőmet... mehetek tovább ultratávokra és határ a csillagos ég, mert érzem, hogy bármire képes vagyok, vagy jobban figyelek az elnyomott női hangomra és az egészségemre...
Azóta nem indultam egy versenyen sem.
A nagy kapacitás, a kihíváskeresés, a lendület és a kitartás meghatározó elemeim, ezért a mozgásigényem átlagon felüli továbbra is, de az elért eredmények és tapasztalat után már intuitív módon edzek, mikor mire van szükségem éppen.
Ehhez viszont be kellett járni a bejárt utat, meg kellett ismernem saját magam működését, igényeit, nyitni, tanulni, szemléletet formálni, olyan étrendi és természetes megoldások felé fordulni, amik közelebb vittek a testemhez és a női léthez, nem még távolabb...
Azért írtam ezt le, hogy ha Te is vélsz esetleg hasonlóságot felfedezni a belső kényszerrel, akkor vizsgáld meg, hogy mi mögötte a motivációd. Pozitív/negatív érzés, rugalmasság vagy keménység, és merre lehet indulni még.
A női ciklus- és termékenységtámogató komplex táplálkozási programot ehhez is ajánlom szeretettel. Tudd és add tovább, hogy a ciklus támogatásának, helyreállításának csodás természetes módjai vannak! 🌺