Szerintem nagyon kevés ember létezik, aki várva várja, hogy beülhessen a fogorvosi székbe a fogcsiszoló hangját hallgatni és fogtömését bonyolítani – ennél is komolyabb problémákról nem is beszélve –, mégis sokan feledkeznek meg arról, hogy mindennapi táplálkozásuk és szokásaik nagyban meghatározzák, milyen mértékben kell fogászati gyötrelmeket átélni az élet során.
Kicsi gyerekkortól kezdve az egészséges, cukor és finomított szénhidrátoktól mentes táplálkozás már csak a szájüreg egészsége miatt is elengedhetetlenül fontos lenne. Ehelyett rengeteg gyerek fogyaszt korlátlan mennyiségben édességet, chipset, üdítőt, stb., és hogy a szülők mennyire veszik komolyan a fogmosás megvalósítását, ellenőrzését, sokaknál kérdéses. Nem tudom, kinek vannak még ilyen emlékei óvodából, bennem nyomot hagyott néhány teljesen fekete fogsor látványa… vagyis nagymértékű fogszuvasodása a páréves tejfogaknak óvodás korban.
A táplálkozásunk és a szájhigiénia tehát nagyon jelentős mértékben határozza meg a száj mikroflóráját és a szuvasodás, gyulladásos folyamatok mértékét minden életkorban.
Sorra venném, mit tehetünk az egészséges fogakért belülről kifele tekintve, haladva:
alapfeltétel a funkcionális, tápanyagdús táplálkozás, vagyis a valódi szükségleteink szerinti étkezés időzítést, makro- ép mikrotápanyagok jelenlétét, minőségét tekintve, és ahogy már említettem is, beleértve az üres kalóriás, káros ételek mellőzését.
Szem előtt kell tartani a D3 és K2 vitaminok bevitelét, pótlását már magzati kortól kezdve, mert ennek a két vitaminnak a jelenléte elengedhetetlen a kálcium homeosztázishoz, vagyis az egészséges csontozat, állkapocs, fogazat kialakulásához, fejlődéséhez és fenntartásához, fogszuvasodás, gyulladások megelőzéséhez.
Érdekesség, egyben fontos, hogy egy fejlődő magzatnál az anyai szervezet K2 vitamin ellátottsága meghatározza a magzati orrsövényporc fejlődését is. K2 hiányában nemcsak az anya fogai mennek tönkre a várandósság során, hanem elmeszesedik a magzati orrsövényporc, így az orr és állkapocs nem tud tovább növekedni, az arc nem éri el az optimális szélességet. Ez gyerekkorban orrlégzés helyett szájlégzéshez, rossz száj mikroflórához, szuvasodáshoz, a fogak torlódásához, allergiákhoz és számos későbbi fogászati, egészségügyi problémához vezethet. Vagyis a kálciumpótlás szükségességének kérdését mindenképp meg kell előzze minden életkorban a fogak miatt is, hogy a D, K1 és K2 (és A-vitamin) vitaminok bevitelére, pótlására gondolunk. Várandósság esetén pedig extra igény van rájuk mind az anyai fogak romlásának megelőzéséhez, mind a magzati arc-fogazat fejlődéshez, későbbi egészségéhez. Sok zöldleveles zöldség, belsőségek (pl. máj), jó minőségű TELÍTETT zsírsavak fogyasztásának szerepe megkérdőjelezhetetlen ebben a témakörben (is).
Kálciumpótlás a fogakért? A kálciumról és pótlásáról külön írtam korábban, röviden most azt emelném ki, hogy aki nem fogyaszt semmilyen tejterméket és/vagy napi szinten zöldleveles zöldeket, mákot, egyéb olajos magvakat, annak érdemes a pótlásán elgondolkodni - D-vitamin és K-vitaminok mellett – egyéb esetben nem szükséges.
Amiről kevesebbet beszélnek, de annál fontosabb pótolni mindennap, az a C-vitamin. A kollagénszintézist fokozó és általános gyulladáscsökkentő hatása mellett a fogíny egészségéhez is nélkülözhetetlen vitamin, rendszeres ínyvérzés extra beviteli igényt támaszt.
Savas italok egésznapos és gyakori fogyasztását (ide tartozik az is, ha valaki pl. a C-vitamint egész nap aszkorbinsavas víz formában iszogatja), dohányzást érdemes kerülni a fogzománc egészségének érdekében.
Éjjel-nappal orrlégzés szükséges a szájüreg egészségéhez kisgyerekkortól kezdve, a rendszeres szájlégzés káros. Miért? Egyrészt a K-vitaminos pontnál kifejtettem, másrészt, mert nyitott szájjal kiszárad a szájüreg, a pH-ja megváltozik, ami kedvez a savas közeg kialakulásához és a káros baktériumok szaporodásához. A szájlégzés következtében az állkapocs teher alá kerül, az agy nem kap elég oxigént, az immunrendszer lekapcsol, a fogak gyorsabban romlanak, a szervezet nem tud megfelelően regenerálódni és mindennek gyakorlatilag mindenre hatása van, egészen odáig, hogy pl. az ADHD-hoz vagy ehhez hasonló tünetekhez is hozzájárul a szájlégzés.
A fertőtlenítő szájvizeket érdemes kerülni, ugyanis nem cél a szájüreg teljes flóráját kiírtani, ez ugyancsak káros. Helyette hasznos: 1. az éhgyomorra történő nyelvkaparás réz nyelvkaparóval az éjszaka nyelven megtapadt káros baktériumok lepucolásához, 2. utána „oil pulling” = „olajrágás”, zubogtatás extra szűz kókuszzsírral vagy szezámolajjal fogmosás előtt kb. 10 percig, 3. és ha még a fogselymezés/szájzuhany, fogköztisztítás és alapos fogmosás után szeretnénk, egy gyors 3%-os hidrogén-peroxidos öblítés fogfehérítésként jót tehet, de hosszan nem kell vele öblögetni (érzékenység esetén sem, illetve érdeklődj a dentálhigiénikusodnál ezzel kapcsolatban még).
A fogmosás mechanikája sokkal meghatározóbb a fogtisztításban, mint a fogkrémek tulajdonsága és hatása (fogkrém nélkül is lehetne fogat mosni). Szinte tökéletes munkát a megfelelő elektromos fogkefével lehet végezni 2 perc alatt, manuális fogkefével ugyanez kb. 10 perces fogmosással érhető el. Vagyis az elektromos fogkefe sokkal hatékonyabb, mint a kézi. Ezügyben javaslom a dentálhigiénikussal való konzultációt, nekem az Oral-B iO-t ajánlották.
Fluoridos fogkrém vagy fluoridmentes a jó? A fluoridról elterjedt, hogy szükség van rá az ép fogzománchoz, amennyire én tudom, az összes fogorvosi egyetemen ezt tanítják. Azonban van három tényező, ami ezt felül tudja írni: 1. A fluorid a négy toxikus halogén egyike, mérgező, pajzsmirigy-károsító, idegkárosító, stb. hatású vegyület. 2. A fluorid megtalálható a csapvízben, sok ásványvízben is, amit megiszunk, sajnos-nem sajnos alapvetően bejut a szervezetünkbe, nem kell ehhez még fogkrém is. 3. Dr. Mark Burhenne San Fransisco-i fogorvos Ask the Dentist a legfőbb szószólója annak, hogy a hidroxiapatit-os fogkrém – a HA a fogzománc 97%-át és a fogak dentinjének 70%-át teszi ki alapvetően - nemcsak helyettesíteni tudja a fluoridos zománcvédő szerepét, de felül is múlja a tulajdonságait és sokkal jobb a szervezetünk számára. Érdemes ezért hidroxiapatitot tartalmazó és fluroidot nélkülöző fogkrémet/fogbalzsamot keresni, ilyen pl. a Biorepair összes fogkréme (legjobb szerintem a zöld dobozos és a Pro White), a Biomed Superwhite fogkrém és az ApaCare Repair „folyékony zománc” regeneráló gélje.
Gyulladás esetén segít a tiszta szegfűszeg illóolajjal vagy teafaolajjal való öblögetés, valamint ismét a 3%-os hidrogénperoxid, de ilyen esetben fel kell keresni a fogorvost mindenképp.
Ha valaki esetleg jódot pótol nagyobb mennyiségben Lugol-oldattal, gondoljon a jód bekapszulázására mielőtt fehér fogsora kissé elsárgul. (Bővebben: Jódpótlás tudományos alapokon)
A fogfehérítésről megoszlanak a szakmai vélemények, legutóbb fogtisztításon velem megosztották, hogy általánosságban nem ajánlják.
Végül, aki engem kérdez, fogászati vizithez és problémák esetén a Johanna Dental-t ajánlom. Jelenleg az egyetlenek az országban, akik biztonságos amalgámeltávolítást végeznek, nagy hangsúlyt fektetnek a prevencióra, góckutatásra, megszüntetésre, holisztikus szemlélettel dolgoznak.
Összességében a fogakról is elmondható, hogy „a szÉPség belülről” fakad. És persze a megfelelő szájápolásból. Ha egészséget szeretnénk, nem lehet megspórolni, hogy részleteiben is figyelmet szánjunk magunkra, a gyerekek fejlődésére, jó szokásokat gyakoroljunk és gyakoroltassunk.
Hivatkozások: