top of page
Search
  • Writer's pictureÉtelem - Életem

Kálciumpótlás - kell vagy nem?

A magnézium, a só és a káliumpótlás fontosságának ismertetése után jöjjön a következő megosztó téma: a kálciumpótlás kérdése.



Nagyon sok helyen olvasható, miszerint a kálciumhiány kialakulásának esélye bármilyen étrenden és életkorban kizárt, ha elegendő D-vitamint pótlunk (amit kísér még K2 és megfelelő retinolbevitel).

Továbbá egyre inkább hangsúlyozva van, hogy az előbbi mikrotápanyagok híján a kálciumpótlás önmagában csak az erek falát meszesíti, ezért nem kell külön pótolni, sőt, árthat.

Szintén népszerű ajánlás, hogyha véletlenül mégis kálcium kiegészítőhöz nyúlnánk, akkor az kizárólag szerves formában legyen jelen.


A probléma pedig az, hogy ezeknek hallatán mindenki megnyugszik, végre egy kapszulával kevesebb, megesszük a kálciumot ételekből, vagy maximum szedünk egy kis „szerves” korall kalciumot és kész.


De biztos, hogy rendben van ez így?


Amerikában a napi össz. kálciumbeviteli ajánlás nőknek például 1000 mg/nap, 50 év felett 1200 mg/nap. Ehhez képest Angliában 700 mg/nap amit meghatároztak, a WHO általi ajánlás pedig az, hogy ne haladja meg az 500 milligrammot.


Mielőtt megpróbálnánk igazságot tenni az ajánlások között, fontos tudni, mi mindenért felel a kálcium a szervezetben:


  • a leginkább ismert hatása, hogy fenntartja a csontok és fogak egészségét, sűrűségét;

  • biztosítja a megfelelő idegi működést;

  • felel az izmok egészséges összehúzádásáért;

  • szabályozza a szívritmust;

  • szabályozza a vércukorszintet, szénhidrát-anyagcserét;

  • fontos szerepet tölt be a véralvadásban.


A túlzott kálciumbevitel (vagy egy hosszú távon alkalmazott D-vitamin lökésterápia pl. Coimbra protokoll, mely alatt nem véletlenül rendszeresen ellenőrizni kell szintjét a parathormonnal együtt) hozzájárulhat az érelmeszedéshez, szívrohamhoz, a vesekőképződéshez, emésztőrendszeri problémákhoz, akár prosztatarákhoz.


Gyakoribbak viszont a kálciumhiány főbb tünetei:


  • krónikus zsibbadás

  • agyi köd

  • izomgörcsök vagy izomgyengeség

  • csontritkulás

  • rossz (szénhidrát)anyagcsere

  • szívritmuszavar.


Kit veszélyeztet az elégtelen kálciumbevitelből adódó kálciumhiány?


Legnagyobb veszélynek azok vannak kitéve, akik tejtermékmentesség mellett nem fogyasztanak rendszeresen


  • zöldleveles zöldségeket

  • magvakat

  • halakat (együtt csontos részükkel pl. szardínia)

  • hosszan főtt csontlevest.


Érdemes így tüneteink és az étrendünk tudatosításával átgondolni, vajon lefedjük-e a kálciumszükségletünket. (Babavárás, anyatejes táplálás alatt még fontosabb.)

Amennyiben nem, azaz nem fogyasztunk rendszeresen kálciumforrásokat, akkor ennek az ásványi anyagnak is fontos a pótlása.


Milyen formában?


Nagy marketingje van a „szerves” korall kálciumnak, nagyon jól hangzik, viszont a benne levő kalcium-karbonát egyrészt nem szerves forma, másrészt mivel leköti a gyomorsavat és hosszú távon jelentős lugosító hatást fejt ki, hozzájárul a gyomorbántalmakhoz és lelassítja az emésztést.

Helyette érdemes a jobban hasznosuló malát vagy citrát formákat választani. A pótlás mennyiségét pedig az étrend határozza meg…


Hivatkozások:

bottom of page