Különböző szemcseppek, kontaktlencsék, szemüveg, napszemüveg függőség, szemműtét… Kár, hogy ezek előtt sosem kérdés, vajon milyen az illető (gyakran pici gyerek) D3, A-vitamin szintje, jódpótlása, már magzatként kapta-e, érte-e nagyobb nehézfémterhelés, esetleg a várandósság alatt az anyjának volt-e amalgámja, ne adj’ Isten ilyen tömésnek berakása, cseréje ez időszak alatt, és később, milyen hiányállapotok állnak fenn, stb.
„A szem a lélek tükre.” Nem csak. A szükségleteire ki gondol?
Kezdjük a magzati kortól. Korábban, a magzati idegrendszeri fejlődésnél írtam már róla az oldalon, hogy az anyai jódpótlás mennyire meghatározó és mekkora veszélyben van az az embrió, akinek ez a mikroelem nem áll a minimum mennyiségben sem rendelkezésére. A szemgolyó a várandósság 4. hetén kezd kialakulni, a 24. héttől kinyitva érzékeli már a magzat a benti fényváltozásokat, a 32. hétre pedig erezetté válik a sárgafolt és környéke. Újszülöttként 20 cm távolságra látunk élesen, fél éves korra ez 2 méterig nő, és csak 6-7 éves korra válik teljesen kifejletté a látásélesség és térlátás. Vagyis ezek alatt az évek alatt már, ha a tápanyagok, köztük a jód nem biztosított folyamatosan és szüntelenül, a szem- és látásfejlődés akadályoztatott, illetve későbbiekben jellemző lehet a szemszárazság. A jódpótlás fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni… (Várandósság alatti rubeolafertőzés más téma, de ez is önmagában siketvakságot okozhat).
Maradva még a kezdeteknél, ugyanakkor egész életünkben meghatározza a látást, a szem egészségét a zsírban oldódó vitaminok közül az A-vitamin – retinol az ép retináért. Igazán tragikus, hogy ennek a pótlásával is riogatják a várandós nőket, holott az A-vitamin aktív formájának a hiánya a vezető oka a megelőzhető típusú vakságnak, farkasvakságnak. Látásunkat és a könnymirigyeket minden életkorban szükséges támogatnunk vele, étrendi forrást tekintve elsősorban májból, mert a béta-karotinnak a narancsszínű ételekben csupán kb. 25%-a alakul át retinollá (inaktív forma), és még ennyi sem, ha valakinél pajzsmirigy-alulműködés áll fenn. Fényérzékenység, szemszárazság esetén is gondoljunk a retinolra (de nem a szintetikus retinyl-acetátra!), illetve többek tapasztalatáról tudok, amikor a retinolpótlás jelentős látásjavulást eredményezett.
Szintén minden életkorban meghatározó a D-vitamin pótlása a szem egészségéhez is, nem lehet nélkülözni gyulladásmegelező és csökkentő szerepe miatt. Egyrészt a könnymirigyek könnyelválasztásához (szemszárazság ellen), másrészt a szaruhártya épségéhez (és keratoconus kezeléséhez) is szükséges, valamint fényérzékenység esetén kulcs faktor a retinol (A-vitamin) mellett. (!)
Az E-vitamin is széleskörű antioxidáns és ami a szemet illeti, véd a szemkárosodástól és megelőzhető vele pl. a diabéteszes retinopátia. Étrendi forrása főként az avokádó és az olajos magvak, de sok esetben ajánlott pótolni (ám a forma itt sem mindegy).
Az omega-3 zsírsavak (EPA, DHA) is elengedhetetlenek az éles látáshoz és ennek megőrzéséhez. A DHA kifejezetten képes akadályozni az életkorral összefüggő látásvesztést. Tengeri élőlényekből juthatunk kellő mennyiségben hozzá, így a magyar viszonylatban e zsírsavak pótlása erősen ajánlott minden életkorban.
A karotinoidok közül kiemelendő a lutein, a likopin, az astaxanthin és a zeaxanthin: A lutein véd a szürke- és a zöldhályog kialakulása ellen, lassítja a látásromlást, javítja a látást, csökkenti a szemgyulladást és ennek kockázatát, valamint kiemelkedően fontos a kékfényszűrő szerepe. (A túlzott kék fény oxidatív stresszt ró a szemre és hozzájárul a retina szövetének degenerációjához.) A legjobb lutein forrás a tojássárgája, a sötét leveles zöldségek, a sütőtök, a brokkoli, cukkini, zöldborsó, vörös szőlő.
A likopin védi a szemet az oxidációtól, javítja a retina vérellátását. Legjobb forrásai a piros és narancs színű zöldségek, gyümölcsök, pl. paradicsom, sárgarépa, gránátalma, görögdinnye, stb.
Az astaxanthint az antioxidánsok királyának tartják, különösen ami a szem egészségét illeti. Javítja és megelőzi a szemkárosodást, elősegíti az éleslátást, támogatja a könnytermelést, véd a szemszárazság és degeneratív folyamatok ellen. Természetes forrásai a tengeri élőlények, probléma esetén érdemes külön pótolni. Ezek a karotinoidok is zsíroldékonyak, így a felszívódásukhoz szükséges zsiradékkal kombinálni a felsorolt tápanyagforrásokat fogyasztásuk során.
Végül, de nem utolsó sorban a rutin, más néven P-vitamin javítja a szem vérellátását és megakadályozza a retina ganglionsejtjeinek pusztulását. Véd az oxidatív károsodással és a zöldhályoggal szemben. Legjobb étrendi forrásai: kapribogyó, fekete olívabogyó, hajdina, zöldspárga, citrusfélék, zöldtea, alma.
A kulcs tápanyagok mellett fontos megemlíteni az egészséges vércukorháztartást, a kellő mennyiségű alvást, elegendő melatoninszintézist (napfény) vagy szükség esetén pótlását, a szem kék fényű képernyőktől, fényektől való pihentetését, tornáztatását, lassú orrlégzést, nehézfémmentességet mint elengedhetetlen feltételeket a szem egészséges funkcióihoz, látáshoz.
Az említett tápanyagok bevitelével, kombinációjával, adagolásával egyénileg konzultáción tudunk részletesen foglalkozni.
Csonka Júlia funkcionális táplálkozási szakreferens
Hivatkozások: