Daganatok - okok, megközelítések, lehetőségek

Csonka Júlia
Apr 13
7 min read

Elterjedt mondás, hogy a daganatokat „ki kell éheztetni”. A dolog azonban nem ilyen egyszerű, mert

1. fel kell térképezni, mi minden játszhat(ott) szerepet a kialakulásban, és ez mindig többtényezős. A táplálkozásnak ebben egy szerepe van, de ez nem önmagában >oki< és terápiás. Nyilvánvaló olyan esetekben, amikor valaki gyakorlatilag „tökéletesen” táplálta magát évtizedeken keresztül, mégis érintetté vált, és nem tudott meggyógyulni. (Az előző cikkben írtam bővebben arról, hogy a táplálkozás nem mindenható, hanem egy alappillér).

2. A kiéheztetés szó szerint nem tud megtörténni, hiszen minden energiaként szolgál, ami tápanyag. Ilyen értelemben nem feltétlen megoldás felesküdni sem a ketogén sem a vegán diétára. Mindkét formájú táplálkozási alappal értek már el rákgyógyulási sikereket ezzel érintett személyek. Véleményem és közvetlen közeli tapasztalatom szerint az NK- és falósejtek támogatásának, gyulladáscsökkentésnek, daganatos jelátviteli útvonalak gátlásának és az apoptózis elősegítésének van a legnagyobb szerepe ilyenkor a funkcionális, „tiszta” táplálkozási alap megléte mellett.

Korábban, amikor az autoimmunitás okairól írtam, említettem, hogy egyes rizikófaktorok és szereplők daganatképződés esetén is érvényesek, azaz sok az átfedés a két betegség között. Azt is tudjuk, hogy bizonyos típusú autoimmun megbetegedések nagyobb daganatkockázattal is járnak (pl. gyulladásos bélbetegségek, Hashimoto thyreoiditis).

Mi minden játszhat szerepet a daganatok kialakulásában?

Hozott genetikai gyengeségekre rárakódó bizonyos környezeti- és életmódbeli terhelések, epigenetika (kiskori érintettség esetén a szülők fogantatás előtti állapota, a várandósság minősége, méhlepénybe jutó anyagok és a megszületés utáni környezeti, külsőleg beáramló behatások meghatározóak lehetnek).
Mikroműanyagok a szervezetben. Már a méhlepényben is kimutathatóak. A prosztatadaganatos minták 90%-ában megtalálhatóak, valamint a tüdő- és mellrák esetében is leírja a maliginitásfokozó mechanizmust több tanulmány.
Elégtelen konjugáció, metiláció és szulfatáció, vagyis terhelt máj és problematikus lebontási útvonalak. Kulcsszerepet játszanak a méreganyagok és hormonok bontásában, gyakran intenzív és hosszú távú terhelés alatt. Toxinoknak, hormonkezeléseknek, nehézfémeknek való kitettség után extrán kívánkozik a támogatás, bár ma már általánosságban is fontos. Rosszindulatú daganatok esetén megkerülhetetlen terület (lenne…).
Fokozott aromatáz aktivitás, vagyis ösztrogén szintézis és elégtelen ösztrogénbontás (lassú COMT szerepe nem elhanyagolható). Különösen a hormonérzékeny daganatok esetében probléma, és az előbbi ponthoz is kapcsolódik. Az endometriózist is említésre méltó mint gyakran ösztrogéndomináns gyulladásos-immunológiai betegség, fokozott petefészekrák kockázattal jár.
Jódhiány. A jódhiány növeli a pajzsmirigyrák kockázatát, valamint ilyen esetben elégtelen a szervezetben a klór és a bróm karcinogén hatásának ellensúlyozásához.
Pajzsmirigy betegek esetében az önmagában történő tiroxinpótlás jódhiányos állapotban növeli a mellrák kialakulásának esélyét. Valamint minden hormonérzékeny daganat kialakulásában és progessziójában is szerepet játszik az ösztrogénen keresztül. (Ha üresek a jódraktárak, a károsabb ösztrogénvegyületek rosszindulatú sejtszaporító hatásának gátló szerepét sem tudja betölteni.) Bővebben korábban kifejezetten a mellek, mellrák kapcsán itt:
Nehézfémek, valamint alumínium. A nehézfémek bénítják az egészséges sejtfolyamatokat, méregtelenítő funkciókat, oxidatív terhelést és epigenetikai változásokat okoznak, károsítják a DNS-t, terhelik az immunrendszert, ilyen módon a karcigonének 1-es csoportjába tartoznak. (Bővebben korábban itt). Egyes nehézfémek képesek utánozni az ösztrogéneket is, kölcsönhatásba léphetnek az ösztrogénreceptorokkal. Ez különösen releváns a hormonérzékeny folyamatok patogenezisében.
Adott esetben a táplálkozás is (f)okozhat terheltséget, ha túlfogyasztásra kerülnek a legmagasabb fémtartalmú élelmiszerek.
Krónikus fertőzések, amelyek kimerítik az immunrendszert. Ilyen például az EBV, poszt/long covid szindróma, paraziták. Az EBV régóta ismert tényező, a covid új, amit egyre több tanulmány támaszt alá: számos útvonalon keresztül képes rákos elváltozást kiváltani különböző szervekben, beleértve a krónikus gyulladást, sejtek öregedését és az immunszabályozás zavarát. Egy friss, idei tanulmány szerint jelentősen növeli a tüdőrák kockázatát.
Tavalyi tanulmányból idézve: „Bár rendkívül valószínűtlennek tűnik, hogy a SARS-CoV-2 és az anti-COVID-19 mRNS vakcinák rövid időn belül genotoxikus eseményeket válthatnak ki, amelyek neokarcinogenezist okoznak, mégis okozhatnak nem genotoxikus prokarcinogén hatásokat. Valójában több molekuláris, sejtes és szisztémás mechanizmus, beleértve az immunfelügyelet megzavarását és a gyulladás indukcióját a tumor mikrokörnyezetében, az autofágia és a tumorszupresszor útvonalak megzavarását, valamint a sejtszaporodásban és a sejtmigrációban résztvevő jelátviteli útvonalak aktiválását, szinergikusan vezethet a szunnyadó mikrotumorok felébredéséhez és gyors növekedéséhez, különösen a rövid időn belül ismételt fertőzéseknek és oltásoknak kitett sebezhető egyéneknél.”
Újabb érdekesség, hogy a legújabb kutatások a paraziták és nem csak széles körben a daganatok, hanem konkrétan a tüdőrák közötti lehetséges összefüggésre is utalnak.
Örök vegyi anyagok (PFAS). Leggyakoribb forrásuk minden, ami tapadásmentes és vízlepergető eszköz, bútorgyártásban is használják, kozmetikumokban és műanyag csomagolásokban is megtalálhatóak. Felhalmozódnak a szervezetben és csak nagyon lassan ürülnek, hatásuk az emberben bizonyítottan rákkeltő.
Azbeszt. 1A karcinogénként bizonyítottan, erősen rákkeltő. Az azbeszt használata Magyarországon 2005 óta tiltott, de rengeteg épületben jelen van ma is mint szigetelőanyag, bélés, födémburkolat, palatető, kémény, ereszcsatorna, illetve telekfeltöltési céllal épülettörmelékként is gyakran előfordul. „Felületi kopásból adódóan négyzetméterenként 3 gramm azbesztrost szabadul föl, ez csak Magyarországon körülbelül 300-600 tonnányi azbesztet jelent évente összesen.” Az azbesztkristályok a tüdőbe jutva maradandó károsodást okoznak és daganatos elváltozást (tüdő, gége, mell- és hashártya) indítanak elő alattomosan, gyakran több évtizeddel az expozíció után megnyilvánulva. Amerikában volt egy híres per annak kapcsán, hogy egy férfi mezoteliómát kapott, miután gyerekként apja a gyárból mindig azbeszt poros ruhában ment haza (életét vesztette).
Formaldehid. 1A kategóriában szintén. Az iparban széleskörben használt: bútorok, szőnyegek, ragasztóanyagok, festékek, tinták, műanyagok, de megtalálható még a kipufogógázban, égéstermékekben, cigarettafüstben, kozmetikumokban, élelmiszerekben is akár. A beltéri levegő elsőszámú szennyező forrása, kutatások szerint pedig a DNS károsításával és a vérképző sejtek mutációval okoz rákot, pl. leukémiát.
Hormonális fogamzásgátlók, hormonkezelések. Tavalyi svéd kohorsz tanulmányból idézem: „Bármely hormonális fogamzásgátló valaha is történt alkalmazása összefüggésbe hozható a megnövekedett emlőrák-kockázattal, mind a kombinált, mind a csak progesztint tartalmazó készítmények esetében.” Szintén tavaly rengeteg kutatási eredményt analizálva és összesítve az időfaktort is vizsgálta egy metaanalízis, miszerint „a kockázat a használat első 5 évében fokozatosan nőtt, majd a 10. évig stabil maradt, amikor ismét emelkedett.”
Továbbá, azok a nők, akik 5 vagy több éve szednek fogamzásgátlókat, nagyobb kockázatnak vannak kitéve a méhnyakrák kialakulására, mint azok, akik sosem szedtek. Minél tovább használ egy nő hormonális fogamzásgátlót, annál nagyobb a méhnyakrák kialakulásának rizikója.
A menopauzában használt hormonterápia hosszas igénybe vétele szintén növeli a mell-, petefészek- méhdaganat kialakulásának esélyét, különösen amennyiben a kezelés nem kombinált, hanem csak ösztrogén alapú.
Mesterséges megtermékenyítést tekintve egy elemzés kimutatta, hogy az alkalmazott gyógyszeres stimulációt követő 12 hónapban az emlő- és méhdaganat előfordulása a vártnál szignifikánsan magasabb volt.
Szintén bizonyított, hogy az endometriózis, valamint az in vitro fertilizáció során alkalmazott gyógyszerek összefüggésben állnak a hormonérzékeny daganatok fokozott kockázatával.
Illetve, egy tanulmány kismértékű összefüggést talált az IVF és a kora gyermekkori rákos megbetegedések között, és megfigyelték az embrionális rákos megbetegedések, különösen a májdaganatok fokozott arányát is.
Még egy adat ide vonatkozóan: tizenhat kohorsz- és tizenhárom eset-kontroll vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a meddőségi kezeléssel fogant gyermekeknél szignifikánsan magasabb volt a kockázata az összesített rák, a hematológiai malignus daganatok, leukémia, májdaganatok és az egyéb szilárd daganatok kialakulásának. További vizsgálatok szükségességét sürgetik.
Penészgombák által termelt aflatoxin. 1A kategóriás karcinogén, sejtkárosító, elsősorban májrákot okoz nagy mennyiségben és hosszú távon, de a nyelőcső laphámsejtes daganatának kockázatával is összefüggésbe hozták már. Ételek közül legkockázatosabb a földimogyoró, illetve magvak általánosságban, kukorica, valamint penészes kukoricát fogyasztó állatok húsa és teje.
Érdekesség, hogy az otthonokban potenciálisan jelentkező penészfajokat, különösen a feketepenészt számos gyulladásos megbetegedéssel hozzák összefüggésbe (bővebben, korábban itt), ugyanakkor a daganatkockázattal való közvetlen kapcsolat nem bizonyított egyelőre.
Mesterséges kék fénynek való kitettség. Melatonin szupresszióval és cirkadián ritmuszavarral jár, amelyek szerepet játszanak a karcinogenezisben, különösen a tüdő-, emlő-, vastagbél- és prosztatarákot megfigyelve. Tizennyolc tanulmány mutatott ki pozitív kapcsolatot a mesterséges kék fény és a mellrák között, egy külön említi a mobilok kijelző fényét is mint tényező. A mesterséges fény beleavatkozik a sejtciklusba, a DNS-javításba, szerepet játszik az oxidatív terhelésben és az onkogén útvonalak aktiválásában. Az éjszakai műszaknak is káros hatása van ilyen módon a sejtekre és növeli a rizikót.
Érdekes állatkísérlet: szőrtelen egereket besugározva kék fénnyel egy év alatt a fényhatás növelte az 1-es típusú makrofágok számát és bőrrák csak náluk alakult ki, a fehér, zöld és vörös fénnyel kezelt kontrollcsoportban nem történt ilyen.
Klóros víz. Az ivóvízben található klór növeli a vastagbél- és a hólyagdaganat kockázatát egy tavalyi kutatás szerint. Hozzáteszem, a klórnak való nagymértékű kitettség hatása jódhiány esetén súlyosabb.
Sugárterhelés. A radioaktív sugárzás hatásait ismerjük, ami viszont kevésbé van a köztudatban, hogy épületeken belül is meg tud emelkedni a radonszint és ennek van rizikója, a daganatok közül a tüdőrák bizonyított. A gránit elemekben (konyhapult gyakori) előforduló radioaktív urán, tórium is sugározhat.
Ami az EMF-et (elektromágneses tér/sugárzás) illeti, a jelenlegi tudományos álláspont szerint nem okoz ok-okozatként rákot, de hozzájárul a ROS termeléséhez és oxidatív stresszt generálhat, ami kiválthatja vagy fokozhatja az onkogének expresszióját.
Megállapított még, hogy a mobiltelefonok elektromágneses sugárzása növeli a vér-agy gát áteresztőképességét, ezzel kedvezőtlen folyamatokat lehetővé téve.
Az otthonokban, hálóban, olyan helyiségekben, ahol naponta sok órát eltöltünk, érdemes méréseket végezni megbízható radiesztéta segítségével.
Az egyéb földsugárzásokat mint tényezők a teljesség kedvéért említem: tudományosan nem bizonyított, de természetgyógyászati nézőpontból számít, hol, milyen zónában (Hartman-csomók, vízér, stb.) tartózkodunk, alszunk felette. Megbetegedés esetén, a test regenerációja érdekében érdemes erre is gondolni.
Rossz szájflóra és bélflóra. A bélflóra után végre a szájflóra és higiéniai is jobban kutatott és népszerűbbé váló terület. Laboratóriumi körülmények között azt látják, hogy egyes patogének jelenléte a szájüregben elősegíti bizonyos daganatos sejtek növekedését, pl. tüdő-, a mell- és petefészekrák.
Glifozát 2A kategóriában. Folyamatosan zajlanak a kutatások és jelenleg nincs konszenzus, de egy friss 2026-os tanulmány DNS-károsítónak és kifejezetten toxikusnak írja le a limfocitákra és sejtekre, illetve kiemelten említi, hogy összefüggésbe hozható az akut leukémiával. Korábban az non-Hodgkin limfóma fokozott kockázatát is említette egy másik tanulmány.

1-2-3-as típusú cukorbetegség. Régóta kutatott és tudható, hogy a cukorbetegség hozzájárul a sejtkárosodáshoz és a rosszindulatú sejtfolyamatokhoz.

Dohányzás, füst (szennyezett levegő is), rendszeres alkoholfogyasztás szintén régóta ismert tényezők.

A gyógyulás felé többféle út vezet, hogy melyik a „legjobb”, az a daganat típusától és stádiumától is függ, azonban a spontán javulásra ilyenkor nem lehet alapozni, mert nagyon kicsi az esélye. A kemoterápia és a sugárkezelés kockázataival meg kell ismerkedni döntéshelyzet előtt. Fentebb írtam, hogy mi minden lenne fontos, de csak „lenne”, mert általában kemo-illetve immunterápiát alkalmaznak, és elmarad a komplex megközelítés.

Számos növényi hatóanyaggal zajlottak, illetve zajlanak vizsgálatok, amelyek eredményesek lehetnek mint immunrendszer (NK- és falósejt) és sejtfolyamat (apoptózis, daganatos jelátviteli útvonalak) támogatók/blokkolók, gyulladásgátlók, ezek közül fogok még bemutatni néhányat, illetve tettem ezt korábban pl. az egynyári üröm esetében. Véleményem szerint pedig, ahogy telik az idő, egyre többet és többet fogunk hallani még a parazitaellenesként ismert félszintetikus ivermektinről, a bendazolok és az oxigénterápia szerepéről újrapozícionálás céljából. Jelenleg hivatalosan kutatási fázisban vannak és nem részei a standard protokollnak.

Az igazság az, hogy tudást igényel az egész élet és az egészséges élet különösen. Tanulást és tudást, ami alapján tudunk így vagy úgy dönteni és lehetőségeink szerint aszerint cselekedni, ami az egészségünket szolgálja. Ha ez sikerül, akkor ennek gyümölcse – ideális esetben – a könnyebb gyógyulás, a tisztább tudat, magabiztosság döntéseinkben és akár, végül magasabb életminőség egyaránt.