Search
  • Ételem - Életem

🍞 Mióta is lehet nekünk búzánk és kenyerünk? 🍞

Updated: Aug 17, 2021



Ez a térkép a Kárpát-medencét ábrázolja a folyószabályozás előtt a 18. században.

Elég jól látható, hogy vízben állt az ország ekkor. Mégis hogy lehetett volna itt gabonát termelni? Leginkább sehogy.

A gabonatermesztés a folyószabályozás után indult be.


Kb. kéthete beszélgettem egy történésszel, aki az újkori táplálkozásunkat kutatja, ebből fog doktorálni és ő is megerősítette, hogy valóban, a kenyér nemrég óta szerepel csak az étrendünkben. Hal, hús és némileg gumófogyasztók voltunk még párszáz éve.


Hogyan reagálunk ma a gluténra és arra az elképesztő mennyiségű pékáru -és tésztafogyasztásra, ami megfigyelhető? Elég sokan rosszul… A népbetegségek egyik oka.


És mégis akkor miért nem okozott 100 évvel ezelőtt a kenyér gondot, amikor a földeken dolgozók fő eledele volt szalonnával?


Azért, mert a búza, amiből ők sütötték a kenyerét, másfajta genomot, jóval kevesebb glutént, növényvédőszert pedig egyáltalán nem tartalmazott. Abban a búzában nagyon csekély volt az alfa-gliadin fehérje mennyisége, ellentétben a mai nemesített búzafélékkel. (Szendi Gábornak van erről rengeteg értékes kutatása, írása.) És mivel hosszú fermentációs folyamattal kovászoltak, így még kisebbre csökkent az antitápanyag-hatás. Energia és vércukor tekintetében pedig jó, ha napi háromszor ettek, miközben egész nap fizikai munkát végeztek, kaszáltak napi 10 tíz órát, stb.


Mit kell tudni a mai búzafélékről?


Aki a rajongójuk, annak azt, hogy opioid peptideket tartalmaz a búza, ami függőséget okoz, ha a bélfalon keresztül eljut az agyba. . .

A búzafélékben levő gluténról pedig azt, hogy ez egy komplex fehérje, gluteninből és prolaminból áll. A prolamin gabonánként eltérő, a búzában pl. gliadin van a prolaminon belül. Ezek nehezen emészthetőek, mert ellenállnak az emésztőenzimeknek és emésztetlenül juthatnak a vékonybélbe. Ha ez megtörténik, gyulladás jön létre. A bélfal károsodik, a tápanyagok nem tudnak jól felszívódni, a feldolgozásért folytatott küzdelem pedig aktivizálja az immunrendszert. Ilyen módon beindul az ellenanyagtermelés, hogy közömbösítse és megakadályozza a toxinok felhalmozódását.

Ha pedig a bélfal áteresztővé válik, amiben a fruktán nevű rostnak is szerepe van (szintén nehezen emészthető és könnyen fermentálódik, azaz erjed a belekben), átereszti a toxinokat. Az immunrendszer pedig küzdÍgy lehet eljutni a gluténnal autoimmunitásig. Kialakult autoimmun betegség esetén ezért a glutén tiltólistás.


Ha magát a fehérjét is átereszti a bél, akkor mutatható ki igazán vérből a gluténérzékenység, és születhet cöliákia diagnózis. Tehát az érzékenységnek vannak fokozatai, és sokszor vérből nem mutatható ki, pedig fennáll.


A glutén fogyasztásához köthető fő tünetek:

  • emésztési problémák széles spektruma,

  • ekcéma, rozacea, gyulladt bőr, bőrviszketés,

  • allergiák, asztma,

  • krónikus fáradtság,

  • vashiányos vérszegénység,

  • súlyos hiányállapotok,

  • autoimmunitás,

  • pajzsmirigyproblémák, Hashimoto,

  • krónikus fejfájás, migrén,

  • depresszió, agyi köd, idegrendszeri problémák,

  • figyelemzavar (ADHD), autizmus, skizofrénia . . .


A magyarok többsége egyenlőségjelet tesz a glutén és a kenyér közé, a gluténmentesség és a gluténmentes helyettesítő „táplálékok” közé, illetve a kenyérmentesség és az éhezés fogalma közé. Egyik sem egyenlő a másikkal.

Konzultáció keretein belül mindezt tisztázzuk és segítek, hogy a lehető legjobban tudd táplálni a szervezeted!


Kép forrása: Google