Természetesen minden vitaminra, ásványi anyagra és nyomelemre szükségünk van különböző mennyiségben, hogy a szervezetünk jól működjön, viszont van néhány ezek között, amelyek a pajzsmirigy működését kifejezetten befolyásolják.
C-vitamin szükséges a megfelelő gyomorműködéshez, emésztéshez, így a T4-T3 pajzsmirigyhormonok konverziójában szerepet játszik, illetve mint antioxidáns nélkülözhetetlen az oxidációs folyamatok közömbösítéséhez, amelyek (autoimmun) gyulladást keltenének.
D-vitamin nélkülözhetetlen a megfelelő immunműködéshez. A pajzsmirigy zavarainál, Hashimoto hátterében gyakori az alacsony szintje.
A-vitamin a hipotalamusz-agyalapi mirigy-pajzsmirigy tengely működéséhez kulcsfontosságú, illetve szabályozza a jódfelvételt. D-vitamin pótlás retinolbevitel (az A-vitamin aktív formája) nélkül az A-vitaminszint lecsökkenésével jár és a pajzsmirigy zavaraihoz vezet. A béta-karotin zöldségekből történő fogyasztása pedig nemhogy nem elegendő, de ilyen esetben nem konvertálódik át retinollá.
B-vitaminok a metilációs folyamatokhoz kellenek. B12 pl. ezen belül is vérképzéshez nélkülözhetetlen, hiánya vérszegénységhez vezet, ez pedig a pajzsmirigy működésének romlásához. Szintetikus formában (cianokobamalin az összetevőknél) való pótlása viszont blokkolja a pajzsmirigyet.... ezért sem mindegy, hogy ha vitaminpótlásról van szó, milyen vitaminkészítmény!
Vas a pajzsmirigyhormonok szintézisében játszik fontos szerepet. Elégtelen szintje szintén gyakran áll a pajzsmirigy működésének zavarai mögött. Amivel biztosra mehetünk a bejuttatását illetően az nem más mint a rendszeres májfogyasztás.
Cink a pajzsmirigyhormonok konverziójáért felel, hiánya igen gyakori. Pótlásánál nem szabad megfeledkezni a rézről, aminek a szintjét a cink önmagában történő bevitele lenullázza. Ha eszünk májat, ezzel nem lesz probléma.
Szelén a pajzsmirigyhormonok képzéséhez, konverziójához és lebontásához nélkülözhetetlen. A magyar talaj szelénhiányos. Ételek közül a halfélék és a paradió tartalmazzák, de utóbbival érdemes óvatosan bánni egyrészt mert mag, másrészt mert a belőle felszívódó mennyiség nem mérhető. Rendszeres pótlása pedig fontos.
Jódra a szelén mellett szintén szükség van a pajzsmirigyhormonok képződéséhez. Pótlásával kapcsolatban viszont közel sem egyeznek a vélemények. Pedig egy biztos: a japánokhoz képest borzasztó kevés tengeri ételt eszünk, a jódhiányunk emiatt pedig megfelelő mennyiségű pótlás nélkül súlyos, és ezt a pajzsmirigy is megszenvedi (szoptatás után pláne!). A jód áll a “pajzsmirigypiramis” csúcsán. Olyan értelemben, hogy ha nincsenek rendben az alapok, amit a felsoroltak >is< képeznek, a nagydózisú jódpótlástól összeomolhat a gyenge kártyavár. Ajánlott olvasmány: Lynne Farrow: A gyógyító jód
Funkcionális táplálkozási tanácsadás és a pajzsmirigy-tamogató komplex táplálkozási program nagy segítségedre lehet.