Hogyan állhat az ösztrogéndomináns állapot mögött a mellékvese és a pajzsmirigy?
1. Stressz hatására egyrészt, ha emelkedik a kortizolszint, vele együtt az inzulin is.
Az emelkedett kortizolszint ezért magas inzulinszinttel jár, ez pedig hosszú távon inzulinrezisztenciával.
Az inzulinrezisztencia - az előző részben bemutatottak alapján - jelentősen hozzájárul az ösztrogén termelődéséhez, az ovuláció létrejöttének megakadályozásához és így a progeszteron elégtelen termelődéséhez is.
Máris kialakult az ösztrogéntúlsúly, és a mellékvesétől indultunk.
2. Krónikus stressz esetén az agyalapi mirigy FSH, LH hormonjainak termelése lecsökken. Ennek okát úgy is definiálhatjuk, hogy a szervezet nagyon okos, és ha úgy érzékeli, hogy babavállaláshoz nincsen nyugalom és biztonság, a petefészek sem kapja meg a szükséges jelet a hormontermelésre, különösen ami a progeszteront illeti.
Az eredmény: relatív ösztrogéndominancia, anovuláció, cikluszavarok.
3. A tartós stressz és a mellékvese diszharmonikus működése negatívan hat a pajzsmirigy funkcióira.
Mind az alul- és túlműködés megzavarja az agyalapi mirigy hormontermelését (FSH, LH, prolaktin) és akadályozhatja az ovuláció létrejöttét progeszteronhiányt eredményezve.
Ha pajzsmirigy-alulműködés áll fenn, csökken az inzulinérzékenység és a szexhormonkötő fehérjének (SHBG) a termelődése, így az ösztrogén megint fékezetlenül kaphat teret.
Ezekre a bonyolult folyamatokra rendkívüli hatással van, hogy
milyen az alvásunk minősége,
ott vannak-e a szükséges tápanyagok a szervezetünkben ehhez és a megfelelő sejtfolyamatokhoz,
mennyit és mit eszünk,
mennyit mozgunk,
hogy telnek a napjaink,
mennyire érezzük magunkat otthon az életünkben.
A komplex táplálkozási programokat ajánlom Neked segítségül, szeretettel!
Itt olvashatsz még:
Az ösztrogéndominanciáról általánosságban
Az ösztrogén, a bélflóra és a hisztamin kapcsolatáról
Az ösztrogén és az inzulinrezisztencia kapcsolatáról
Az ösztrogén és az alkohol kapcsolatáról.