Kóros autoimmunitás esetén a legtöbben megfelelő információ híján azt gondolják, nincs mit tenni, életre szól a címke, a diagnózis és együtt kell élni vele. Pedig egyrészt MINDIG van példa gyógyulásra, tünetmentességre, legyen az Hashimoto thyreoditis, Colitis ulcerosa, PsA, RA, SM, stb., de minimum javulásra és élhetőbb életre, ha az okok megoldása felé indul az érintett személy.
Fontos volna, hogy senki ne álljon meg a szteroid/nemszteroid gyulladáscsökkentőknél vagy hormonpótlásnál, mert ezek csak tüneti kezelést jelentenek és nem okit, valamint komoly mellékhatásokkal is járhatnak. A szervezet egészséges működése minden esetben tovább támogatandó!
Elég kártékony félrefogalmazás, amikor azt mondják, azért alakul ki egy autoimmun betegség, mert az immunrendszer „túl erős”, így az „immunerősítés” is káros. Hiszen egyáltalán nem arról van szó, hogy pl. vitaminokkal az illető tovább rontaná az immunrendszerének működését (sőt…), hanem arról, hogy több tényező együttes hatásaként a szervezet immunválaszt bocsát ki saját szövetei ellen és azokat (is) pusztítja. Gondoljunk csak bele logikusan, magától, „csak úgy” hogyan volna ez lehetséges? Nagyjából sehogy, ez nem egy éltető folyamat. A kiváltó tényezőket kell ezért feltárni és támogatni az (Th1/Th2) egyensúlyt, az immunrendszer normál működését.
Mik lehetnek a kiváltó tényezők és megoldásaik?
Genetikai hajlam, veleszületett immunhiány: a DNS-ben kódolt sejtinformáció alapvetően meghatározó, de az esetek többségében felül is írható. Vagyis mindenkiben vannak hozott gyengeségek, de hogy ez mennyire mutatkozik meg, nagyban múlik az életmódunkon („A genetika a fegyver, de az életmód húzza meg a ravaszt” működési elv), mérgező behatásokon és akár azonosulásunkon vagy érzelmi kötődésünkön is (pszichogenetika).
Áteresztő bélszindróma: abszolút előfutára az autoimmun betegségeknek a bélfal fokozott áteresztőképessége. Ez is következménye az életmódnak (étkezés, paraziták, nehézfémek, stressz, elektroszmog stb.), így a megoldás is többrétű, de elsődlegesen kiemelendő a gyulladáscsökkentő táplálkozás szerepe, súlyos esetben AIP/ketogén diéta és célzott emésztőrendszeri támogatás. Ne felejtsük el, hogy az immunsejtek kb. 70%-a a bélrendszerben található…
Paraziták, vírusok, baktériumok: például szájüregi gócok (külön téma lehetne, nagyon komoly terület, különösen ami a gyökérkezelt fogakat illeti), post streptococcalis, krónikus herpeszvírusfertőzések (EBV, CMV, stb.), bizonyos paraziták elő tudják idézni a molekuláris mimikrit az immunsejtek összezavarásával, vagyis, hogyha a kórokozó szerkezete hasonlít a szervezet saját sejtjeire, az antitesteket tévedésből maga ellen is termelni kezdi a szervezet. Ez az amire sajnos azt mondják, hogy „túl erős az immunrendszer.” A megoldás itt is célzottan hatni a gócok megszüntetésére, kórokozók visszaszorítására, immunrendszer támogatására (étrend, táplálékkiegészítés, parazita/vírusellenes gyógyhatású szerek, stb…)
Nehézfémterheltség: kettővel ezelőtt írtam róla, sajnos nagyon hangsúlyos tényező ez is. Számos kutatás támasztja alá pl. a SM, Parkinson, Alzheimer, Hashimoto t. vonatkozásában a masszív összefüggéseket.
Örök vegyi anyagok, környezeti mérgek, toxikus halogének, mikroműanyagok, penész: PFOA, PFCA, PFOS, formaldehid, a DDT még mindig benne van a talajban, hiába tiltották be… Nagyon át kell gondolnunk, honnan vásárolunk, mit eszünk, hol élünk, milyen anyagokkal vesszük körbe magunkat otthon (lakásfelújítás, régi/új bútorok, stb.), milyen vizet iszunk, mit kenünk magunkra, mert sajnos jelentős hatása van a méreganyagoknak, főleg, ha összeadódnak.
2-es és 3-as típusú cukorbetegség: komolyan veendő kiváltó tényezők tudnak lenni. A jó hír, hogy visszafordíthatóak, megállíthatóak és ilyen esetben javulás érhető el pl. Alzheimer-kórral küzdőknél is.
Kombinált fogamzásgátlók: a nők eleve hajlamosabbak az autoimmun betegségekre, mint a férfiak, az ösztrogéntartalmú fogamzásgátlók pedig nagyban fokozzák ezt. Tanulmányok támasztják alá, hogy szedésük növeli a SM, a colitis, Chron-betegség, SLE, IC előfordulását. (Tanulmány1, tanulmány2)
Megoldás? Kerülni, abbahagyni, ürülést támogatni (máj, ösztrobolom, stb.).
Renyhe máj, terhelt máj-epe detox útvonal: a fentieket ismerve nem merülhet fel kétség a máj, megfelelő epeürülés támogatásának szükségességét illetően. Többfázisú méregtelenítési folyamatok zajlanak bennünk, melyek akkor működnek jól, ha egyrészt van miből jól működni, másrészt nincsenek túlterhelve az útvonalak rossz táplálkozás és méreganyagok következtében.
Stressz: önmagában a stressz kevés mint kiváltó ok, de egy nagy lapáttal rá tud tenni a megbetegedésre, ha több alappillér is gyenge lábakon áll. Itt visszakanyarodnék a pszichogenetikához erre való megoldásként.
Szájlégzés: a szájlégzés és hiperventilláció oxigénhiányt idéz elő a szervezetben, ami stresszállapotot okoz, kedvez a kórokozóknak és hátráltatja a megfelelő sejtfolyamatokat, szervezet regenerációját. Egyik okként hozzájárul pl. az Alzheimer-kórhoz. Számos könyv érhető el légzés témában, egyet kiemelnék sok esettanulmánnyal: A Wim Hof-módszer (és benne a tummo légzést).
A felsoroltak daganatképződés esetén is érvényesek, sok az átfedés sajnos és tudjuk, hogy bizonyos típusú autoimmun megbetegedések nagyobb daganat kockázattal is járnak (pl. gyulladásos bélbetegségek, Hashimoto thyreoditis).
Hangsúlyos, hogy több tényezőnek (minimum az első három pontnak) együttesen kell fennállnia ahhoz, hogy kóros autoimmun folyamat kezdődjön.
Volna még mit említeni, pl. lombikprogammal, a legújabb technológián alapuló oltásokkal kapcsolatban, de ezeket nem tárgyalnám itt.
Hallgasson mindenki a józan eszére, szívére és legyen nagyon éber, ha saját vagy utódai egészségével kapcsolatban döntéshelyzet előtt áll. Ami pedig a legfontosabb: senki se azonosuljon diagnózisokkal, címkékkel, ahogy a munkájával se, hiszen ez csak az ember egészének egy kis cikkelye. A betegségtudat nem visz előre, helyette aktuális állapotként, feladatként célszerű tekinteni a kihívásra.
Komentarze