Ez a térkép a Kárpát-medencét ábrázolja a folyószabályozás előtt a 18. században.
Elég jól látható, hogy vízben állt az ország ekkor. Mégis hogy lehetett volna itt gabonát termelni? Leginkább sehogy.
A gabonatermesztés a folyószabályozás után indult be.
Kb. kéthete beszélgettem egy történésszel, aki az újkori táplálkozásunkat kutatja, ebből fog doktorálni és ő is megerősítette, hogy valóban, a kenyér nemrég óta szerepel csak az étrendünkben. Hal, hús és némileg gumófogyasztók voltunk még párszáz éve.
Hogyan reagálunk ma a gluténra és arra az elképesztő mennyiségű pékáru -és tésztafogyasztásra, ami megfigyelhető? Elég sokan rosszul… A népbetegségek egyik oka.
És mégis akkor miért nem okozott 100 évvel ezelőtt a kenyér gondot, amikor a földeken dolgozók fő eledele volt szalonnával?
Azért, mert a búza, amiből ők sütötték a kenyerét, másfajta genomot, jóval kevesebb glutént, növényvédőszert pedig egyáltalán nem tartalmazott. Abban a búzában nagyon csekély volt az alfa-gliadin fehérje mennyisége, ellentétben a mai nemesített búzafélékkel. (Szendi Gábornak van erről rengeteg értékes kutatása, írása.) És mivel hosszú fermentációs folyamattal kovászoltak, így még kisebbre csökkent az antitápanyag-hatás. Energia és vércukor tekintetében pedig jó, ha napi háromszor ettek, miközben egész nap fizikai munkát végeztek, kaszáltak napi 10 tíz órát, stb.
Mit kell tudni a mai búzafélékről?
Aki a rajongójuk, annak azt, hogy opioid peptideket tartalmaz a búza, ami függőséget okoz, ha a bélfalon keresztül eljut az agyba. . .
A búzafélékben levő gluténról pedig azt, hogy ez egy komplex fehérje, gluteninből és prolaminból áll. A prolamin gabonánként eltérő, a búzában pl. gliadin van a prolaminon belül. Ezek nehezen emészthetőek, mert ellenállnak az emésztőenzimeknek és emésztetlenül juthatnak a vékonybélbe. Ha ez megtörténik, gyulladás jön létre. A bélfal károsodik, a tápanyagok nem tudnak jól felszívódni, a feldolgozásért folytatott küzdelem pedig aktivizálja az immunrendszert. Ilyen módon beindul az ellenanyagtermelés, hogy közömbösítse és megakadályozza a toxinok felhalmozódását.
Ha pedig a bélfal áteresztővé válik, amiben a fruktán nevű rostnak is szerepe van (szintén nehezen emészthető és könnyen fermentálódik, azaz erjed a belekben), átereszti a toxinokat. Az immunrendszer pedig küzd… Így lehet eljutni a gluténnal autoimmunitásig. Kialakult autoimmun betegség esetén ezért a glutén tiltólistás.
Ha magát a fehérjét is átereszti a bél, akkor mutatható ki igazán vérből a gluténérzékenység, és születhet cöliákia diagnózis. Tehát az érzékenységnek vannak fokozatai, és sokszor vérből nem mutatható ki, pedig fennáll.
A glutén fogyasztásához köthető fő tünetek:
emésztési problémák széles spektruma,
ekcéma, rozacea, gyulladt bőr, bőrviszketés,
allergiák, asztma,
krónikus fáradtság,
vashiányos vérszegénység,
súlyos hiányállapotok,
autoimmunitás,
pajzsmirigyproblémák, Hashimoto,
krónikus fejfájás, migrén,
depresszió, agyi köd, idegrendszeri problémák,
figyelemzavar (ADHD), autizmus, skizofrénia . . .
A magyarok többsége egyenlőségjelet tesz a glutén és a kenyér közé, a gluténmentesség és a gluténmentes helyettesítő „táplálékok” közé, illetve a kenyérmentesség és az éhezés fogalma közé. Egyik sem egyenlő a másikkal.
Konzultáció keretein belül mindezt tisztázzuk és segítek, hogy a lehető legjobban tudd táplálni a szervezeted!
Kép forrása: Google